Új jelszó kérése
Hírek, érdekességek
2014.08.26 10:10

Az alkohol rövidtávú hatásai

Ha megfelelően kis mennyiségben fogyasztják (legfeljebb egy egységnyi alkohol naponta, amely például kb. 2,5 deciliter sörben vagy kb 1 deciliter borban található) csak akkor tapasztalhatóak az alkohol egészségre gyakorolt pozitív hatásai.

Az ezt meghaladó alkoholfogyasztás már károsítja az egészséget. Kimutatható, hogy az alkohol minimális jelenléte képes megemelni a vérben tartózkodó HDL-koleszterin (az ún. "jó" koleszterin) szintjét, amely jótékony hatású az erekre nézve, tisztítja azok falait és ezáltal csökkenti az érelmeszesedés és a trombózis kialakulásának kockázatát is. Mindezen túl fokozza a vérkeringést, valamint segíti a gyomorban a lipidek megemésztődését azáltal, hogy emulgeálja azokat. A vörösbor magasabb vastartalma a vérképzésre is jótékonyan hat, ezzel segíthet azokon, akik vérszegénységben küzdenek, azonban a vastabletta fogyasztása sokkal célravezetőbb és egészségesebb. Képes kitágítani a bőrben elhelyezkedő hajszálereket, csökkentve ezáltal a testhőmérsékletet, emellett növelheti az étvágyat. Azonban a rendszeres alkohol fogyasztás irritálja a gyomor falát, amely gyulladások kialakulásához és akár gyomorrákhoz is vezethet.

A már rövid távon fellépő negatív hatások nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztás esetén hamar jelentkeznek. A vérbe kerülve az alkohol minden szervünkhöz eljut, így a központi idegrendszerbe is, ahol leginkább kifejti hatását. Sokáig úgy tartották, hogy az alkohol az idegsejt membránjába jutva változtatja meg annak tulajdonságait (mivel képes oldódni az apoláros sejthártyában is). Ma már tudjuk, hogy akkora koncentráció, ami a membrán tulajdonságait megváltoztatná, majdhogynem halálos, tehát ez nem lehet az alkohol elsődleges hatása. Az utóbbi évek kutatásai felismerték, hogy melyek azok az anyagok, amelyekre az alkohol leginkább hatással van az agyban: két neurotranszmitter (azaz ingerületátvitelért felelős anyag), a gamma-amino-vajsav (későbbiekben csak GABA) és a glutamát receptorához kötődve módosítja azoknak érzékenységét. A glutamát az egyik legelterjedtebb serkentő neurotranszmitter az agyban, ennek receptorához kapcsolódva gátolja annak működését. Ezzel szemben a GABA receptorait fokozottan érzékennyé teszi, és mivel a GABA gátló transzmitterként funkcionál, ezáltal gyakorlatilag egy kettős gátlást valósít meg (a serkentőt gátolja, a gátlót serkenti). Ezen gátlás során az idegsejtek közötti kommunikációt és maguknak az idegsejteknek a működését is lassítja, így gyengítve különböző érzékeinket, lassítva és koordinálatlanná téve a mozgásunkat.

Kimutatható, hogy ezen hatások leginkább a kisagyi terület illetve a hipotalamusz egyes magjainak működését befolyásolják. A kisagynak rendkívül fontos szerepe van a koordinált, finom mozgás kialakításában, így az ittas állapot első tünetei közt jellemző a mozgás ügyetlensége, szervezetlensége, a kézremegés. A hipotalamuszban található az úgynevezett jutalomközpont, amely alkohol hatására dopamint fog termelni. Az agy dopaminháztartásának befolyásolása során az alkohol pedig közvetlen módon hatást gyakorol a közérzetre. A hipotalamusz magcsoportjainak az agresszió féken tartásában is kiemelt szerepük van, így ezen régiók gátlása során agresszívvé válhat az alkoholfogyasztó. A hipotalamusz emlékezet kialakulásáért felelős magcsoportjai különösen is sok GABA-receptort tartalmaznak, így ezen régió gátlása nagy mennyiségű alkoholbevitel esetén emlékezetkiesést is produkálhat. Nagyobb dózis esetén alapvető funkciók, mint pl. a légzés is koordinálatlanná válhat, szélsőséges esetben akár le is állhat. A pontos közvetlen hatást egyébként nagyon sok körülmény befolyásolja, ami elsősorban az egyéni szervezet állapotától függ. Ilyen sajátosságok lehetnek a máj állapota, enzimkészlete, de akár egyes esetekben bizonyos érzékenységek, allergének is szerepet játszhatnak, így egyes embereknél már viszonylag kis dózis is rendkívül komoly és káros folyamatokat indíthat be.

Fontos kiemelni mindemellett, hogy a nők szervezete érzékenyebb az alkoholbevitelre. Ennek egyik oka, hogy a nők alapvetően alacsonyabb növésűek, kisebb a testtömegük, és a sejtjeik víztartalma is alacsonyabb. Mindezen túl a nőknél a véralkohol-koncentráció hamarabb eléri a csúcspontot, viszont lassabban is csillapodik, tehát a női szervezetben a méregtelenítés lassabban zajlik. Ebből adódik, hogy a női májat könnyebb túlterhelni, így konstans alkoholfogyasztás esetén egy nőnél nagyobb a valószínűsége a cirózis kialakulásának, mint egy ugyanannyit fogyasztó férfinál. Az alkohollal szembeni toleranciára pedig nagy hatással van az ösztrogén és a progeszteron hormonok vérben levő mennyiségének szintje is, amely a nőknél a menstruációs ciklus során ingadozik, így rájuk az alkohol pszichikai hatásai is fokozottan érvényesülhetnek. Várandós nőknél a vérben található alkohol a magzati keringésbe is átkerül, ezzel súlyosan károsítva a magzat fejlődését, súlyos esetben akár szervi elégtelenségek, vázrendszeri deformitásokat és szellemi visszamaradottságot is okozhatnak az újszülöttben.

Kiemelt rizikócsoportot alkotnak ezentúl a fiatalkorúak, akik még különböző testi és szellemi fejlődési folyamatokon mennek keresztül. Az alkohol hatásai azért kiemelten károsak az ő szervezeteikre, mert lassítja őket a fejlődési folyamataikban. Idült esetben fokozott koncentrálatlanságot, a teljesítőképesség zuhanását vonhatja maga után. [wikipedia]